2010.11.21
Ez a nap életem legroszabb napja ,akit e világon a legjobban szeretek,el kellet hagynom,s lelkemet.Nem kivánom ezt mit érzek senkinek.Annyira fáj hogy nem lehetek veled,s kitudja medig tart ez így nélküled? Most is nézem képedet ,s szívem belerepes.kinok ezek mit érzek,bár csak örökké veled lehessek.
Nem akkarom ezt folytatni,csak ajót újra kezdeni,ami most bennem van leírhatatlan,mit érzek fájdalom,hiány ,veszteség,nekem ez egy tragédia,ami feldolgozathatatlan.Nem is akarom hogy feldogozam ,hisz ö a szerelemem ő az igazi nekem ,nélküle életem mit sem ér.
Őt szeretem ,tennem kell hogy vissza szerezhessem,leendő gyermekeim anyanyát,
Ki az életem gyümölcse.Szeretlek!
Sírva fekszem,forgolodok,s eszem csakis rajatd forog,élet ez e vagy kinzás,nem tudom de szívem őt választotta.
Nem engedi soha ,soha !
Szerelemem mély és ostova ,agyam blokolva,kérve kérlek gyere vissza!

S szeress úgy mint még soha ...